Jogi Nyilatkozat

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.

(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).

(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

2. § (1) A jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a forgalmazó nevét és címét,

b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a javítás módját,

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet;

b) a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft. bruttó vételár felett;
4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló-, és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
6. varrógép, kötőgép;
7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;
8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek, stb.);
13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;
22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;
23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §-ának e) pontja) hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

2. § Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

3. § (1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,

c) a vásárlás időpontját,

d) a hiba bejelentésének időpontját,

e) a hiba leírását,

f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

g) a kifogás rendezésének módját.

(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

(3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.

(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

5. § Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.

6. § (1) Ha a hiba ténye, jellege, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl érvényesített szavatossági igény esetén a hiba keletkezésének időpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől (a továbbiakban: Főfelügyelőség) szakvéleményt kérhet. Erről a lehetőségről a forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni.

(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdés alapján kíván eljárni, a forgalmazó a szakvéleményezés lehetővé tétele érdekében fokozott együttműködésre köteles. Ennek keretében köteles a fogyasztó részére (a hiba jellegére és keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó) álláspontjáról haladéktalanul írásbeli nyilatkozatot adni.

(3) A Főfelügyelőség köteles a szakvéleményt az áru és a vizsgálati díj beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül elkészíteni, és azt a feleknek megküldeni. Indokolt esetben a határidő tíz munkanappal meghosszabbítható.

(4) Ha a szakvéleményhez szükséges vizsgálat az áru roncsolása nélkül nem végezhető el, a vizsgálat elvégzéséhez a Főfelügyelőség a felek előzetes hozzájárulását köteles kérni.

(5) A vizsgálat díjtételeit a Főfelügyelőség közleményben teszi közzé.

(6) Ez e §-ban szabályozott eljárás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a fogyasztói szerződésből eredő igényeiket bírósági eljárás keretében érvényesítsék.

7. § (1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 4/1993. (III. 26.) IKM rendelet, 47/1995. (X. 6.) IKM rendelet, 37/1996. (VI. 28.) IKM rendelet és 54/1999. (X. 6.) GM rendelet.

(3) E rendelet 6. §-a 2004. június 30-án hatályát veszti.

Kéretlen elektronikus hirdetés (spam)

A SPAMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSÁRÓL (a 2001. évi CVIII. törvényt módosító 2005. évi CLXXI. törvény)

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.

A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett "elektronikus hirdetés"-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer).

Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az "elektronikus hirdető", az "elektronikus hirdetési szolgáltató", valamint az "elektronikus hirdetés közzétevője" fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán.

Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már "csak" a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint - ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű - elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre.

A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán.

Hasznos tudnivalók a kéretlen levelekről

Az utóbbi időben elektronikus úton küldött kéretlen reklámok, hirdetések (spamek) egyre nagyobb problémát jelentenek a felhasználóknak, a reklámszakmának, a hírközlési szolgáltatóknak és a hatóságoknak is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az alábbi dokumentumokkal a tisztánlátásban próbál segíteni, illetve bemutatja a probléma kezeléséhez rendelkezésre álló megoldásokat.

Az érdeklődők elolvashatják az NHH megbízásából készült "Az elektronikus úton küldött reklámokra vonatkozó szabályozás áttekintése" tanulmányt, a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét, információkat találhatnak arról, hogy a kéretlen levelek ügyében mely szervhez és hogyan fordulhat panasszal az ügyfél. A linkgyűjteményben a témával foglalkozó hazai- és nemzetközi oldalak elérhetőségeit tüntettük fel, egyben itt találhatnak letölthető spam-szűrő programokat tartalmazó oldalakat is.

Hivatkozások:

Nemzeti Hírközlési Hatóság
Barátságos Internet Fórum
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

A szerződés lényeges pontjai

A vásárolt áruk jellemzőit a konkrét árucikk információs oldalából tudhatja meg részletesen. Az ismertető leírás esetleges pontatlanságáért nem vállalunk felelősséget, a feltüntetett képek helyenként illusztrációk.

A vételár mindig a kiválasztott áru mellett feltüntetett nettó és bruttó ár, a feltűntetett árak nem minősülnek közvetlen árajánlattételnek. Az esetleges elírásokból eredő károkért cégünk nem vállal felelősséget. Több termékcsoportból történő egyidejű vásárlás esetén az egyes termékcsoportokba tartozó árukra vonatkozó szállítási és fizetési feltételek eltérhetnek egymástól, az egyes termékcsoportokra vonatkozó rendelkezések jelen feltételek végén külön mellékletben találhatóak meg.

A vásárlástól való elállás joga, módja, következményei

A vásárlástól való elállás joga: (17/1999. (II. 5.) Kormány rendelet)

A vevő a szerződéstől az áru kézhezvételét követő nyolc napon belül indoklás nélkül elállhat. Ebben az esetben az eladó a kifizetett vételárat haladéktalanul, de legkésőbb a visszaszolgáltatást követő harminc napon belül visszatéríti. A vásárlástól való elállás joga személyes átvétel esetén nem érvényesíthető.

A vevő viseli az elállásból eredő minden felmerülő költséget. Az árucikk csak az eredeti csomagolásban és az eredeti garanciális okmányokkal együtt szolgáltatható vissza! Amennyiben az árucikk sérült, vagy viseltes állapotban van, az eladó kérheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését, ill a megtagadhatja az áru visszavásárlását.

Adatvédelem:

Az Online Digital birtokába jutott adatokat bizalmasan kezeli, azokat kizárólag a megrendelések teljesítéséhez használja fel, harmadik félnek semmilyen formában tovább nem adja ki.

Törvényi szabályozás:

A Perényi Kkt., mint az Online Digital webáruház üzemeltetője kijelenti, hogy az áruház működtetését mindig az aktuális érvényben lévő törvényi szabályozásnak megfelelően végzi.

T/5141. számú törvényjavaslat.

Az Online Digital webáruház tiszteletben tartja és megóvja az Ön személyes adatait.

Az Ön által megadott személyes adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik félnek nem adjuk át, és azokat kizárólag csak az Online Digital rendelési céljaira használjuk fel.

A megadott e-mail címet az Ön hozzájárulása nélkül nem használjuk fel akciós hírlevelünkhöz. Amennyiben rendszeresen információkat szeretne kapni aktuális akciós ajánlatainkról és újdonságainkról, kérjük iratkozzon fel hírlevelünre.

Az Online Digital oldalai regisztráció, vagyis bármilyen személyes adat megadása nélkül is böngészhető. Regisztrációra csak a kosár használatához van szükség. Ekkor is csak a későbbi azonosításhoz szükséges adatokat kérjük megadni: név, e-mail cím, jelszó.

Csak a megrendelés során kérünk minden olyan adatot - név, cím, telefonszám - amely szükséges az Ön számlájának megfelelő kiállításához, valamint a megrendelt árucikk pontos kiszállításához.